Nagy mézkörkép

Hogyan válasszunk mézet?

A méz az egyik legősibb és legtermészetesebb táplálékunk, az év minden szakában ajánlatos lenne élnünk vele. Nyugat-Európában és a mediterrán országokban magától értetődő, hogy a legforróbb nyárban éppúgy az asztalra kerül, mint a hidegebb évszakokban. (FÉBÉSZ)

Nálunk sajnos nem így van: a magyarok többsége főleg  a téli köhögős, torokfájós hidegben keresi az üzletek polcain a bizonyítottan jótékony hatású mézet. Aztán néhány hónappal később mintha meg is feledkeznénk erről az egészséges és ráadásul igen ízletes étekről. 

Hazánk fiai sok tekintetben tudatosabban táplálkoznak ma, mint akár csak tíz esztendővel ezelőtt. Sajnos, ami a mézet illeti, nem sokat változott a helyzet az utóbbi időszakban. Évente körülbelül 500 grammot, vagyis fél kilónyit fogyasztunk személyenként, miközben tőlünk nyugatra, meg délre több mint háromszor ennyi az átlag. A termelők és a forgalmazók évek óta abban reménykednek, hogy túljutunk a mélyponton, és lassan, de biztosan egyre elfogadottabbá és népszerűbbé válik nálunk is a méz. Ami a magyar mézek külföldi elfogadottságát illeti, az kifejezetten kedvező. A 20-25 ezer tonnás éves hazai termelés négyötöde exportra megy: a magyar akácméz megbecsült és keresett termék Nyugat-Európa üzleteiben. 

Mi is az a méz?
A mézet a méhek a növények nektárjából vagy a növények levelein levő édes nedvekből gyűjtik, majd saját mirigyváladékukkal vegyítve mézgyomrukban átalakítják és a lépekbe ömlesztve mézzé érlelik. Tartalmaz a többi között B1, B2 és C vitamint, de ennél is fontosabbak az ásványi sók, például a kálium, nátrium, kalcium és vas. Van még benne ezen kívül gyümölcs- és szőlőcukor és különféle aminosavak. A méz kellemes ízű édesség, de a közhiedelemmel ellentétben nem hizlal. Illat- és aromaanyagai étvágyjavítók, és fájdalomcsillapító, nyugtató hatásuk is van. Felveszi a küzdelmet a baktériumokkal, táplálja az izmokat és külső sebkezelésre is kiválóan alkalmas. 

Tökéletes kristályok
A mediterrán országokban a kristályos méz igen népszerű, addig mi, magyarok, a világos, nem kristályosodó akácmézet favorizáljuk. A fogyasztók közül sokan valamiféle hibának fogják fel a kristályosodott mézet. Erről azonban szó sincs: a kristályosodás természetes folyamat, amely azt mutatja, hogy „él” a méz. Az igazi méz előbb-utóbb – attól függően, hogy a természetes cukrok milyen arányban vannak benne jelen – kikristályosodik. Az akácméznél ez viszonylag lassan – körülbelül két év alatt – következik be. A kristályosodás azonban sem a méz kedvező hatásait, sem az ízét nem befolyásolja. Ilyen állapotban a méz nem csurog, és könnyen felkenhetjük a vajas kenyérre. Aki mégis idegenkedne tőle, könnyen varázsolhat a kristályosból folyékonyat. A melegítéssel azonban vigyázzunk: legfeljebb negyvenöt fok az, amit a méz károsodás nélkül elvisel. Ezért nem ajánlatos túlságosan forró teába mézet önteni. Bár a mézes sütemény nagyon finom, jó tudni, hogy a sütés folyamán a méz legtöbb értékes összetevője károsodik. A tárolásnál az üzletben és otthon is vigyázni kell arra, hogy ne süssön rá a nap. Legjobb sötét, hűvös helyen tartani. 

Szakértők szerint minden méz jó az egészségre, akár magában kanállal, akár kenyérre kenve fogyasztjuk. Köhögés ellen leghatásosabb az akác, megfázás, illetve láz esetén a hárs-, érrendszeri betegségekre pedig a főleg termelőknél elérhető gesztenyeméz javasolt. 

Sokféleség
Ma már egyre több üzletben törekednek arra, hogy fajtában és kiszerelésben minél szélesebb választékot tartsanak. A forgalom növeléséhez ugyanis ez is szükséges. Mézeket a nagy áruházláncokon kívül a gyógynövény- és bioüzletek, valamint egyes gyógyszertárak is forgalmaznak. Az utóbbiakban főleg biomézeket tartanak. A magánkereskedők boltjaiban is megtalálhatók legalább a kedvelt akác- és virágmézek kisebb kiszerelésű, olcsóbb változatai. 

Az üzletekben a gazdaságosabb és relatíve alacsonyabb árú termékek iránt mutatkozik nagyobb kereslet, bár észrevehető az is, hogy – mivel a méz nem olcsó étel - az idősek inkább a kisebb kiszerelésűt keresik. A macimézet főleg a gyerekek kedvelik, egyetlen hátránya, hogy az utolsó cseppeket már csak kínkeservesen lehet kisajtolni a műanyag flakonból. Az üveges mézekhez érdemes a használatot megkönnyítő úgynevezett mézcsurgatót beszerezni. Ez fából készül, és megakadályozza, hogy a fogyasztó nyakig ragacsosan kerüljön ki egy-egy mézfogyasztási akcióból.  

A kereskedők szerint a márkahűség kevéssé jellemző: a vásárlók nemigen nézik, honnan érkezett a méz, inkább azt figyelik, milyen kiszerelésű és színű, illetve mennyire gusztusos a kinézete. A címkén megtaláljuk az áru származási helyét, de mivel a távol-keleti méz kerülő utakon szivárog be az Európai Unióba, legfeljebb azt tudjuk kideríteni, hogy keverék áruról van szó. A minőség-megőrzési időt mindig az előállító határozza meg, célszerűen az előállítás (méznél a kiszerelés/csomagolás) napjától számítva. Termelői mézek esetében erre irányuló eltarthatósági vizsgálat nélkül is elfogadható az egy-két év időtartam, noha az esetleges kristályosodást egyesek a minőség megváltozásának tekinthetik, tehát erre hajlamos mézeknél ajánlatos rövidebb időt szabni. Otthon jól lezárt üvegben lényegében korlátlan ideig eltartható. 

Ínyenceknek
A magyar termékek mellett – főleg a nagy áruházak polcain – egyre több különlegességet találunk. Finomak és érdekes ízűek a vegyes mézek. Érdemes megkóstolni a többi között a magas hegyi legelőkről származó havasi mézeket. Franciaországból egyebek mellett levendulaméz, Spanyolországból pedig egzotikus ízű eukaliptusz- és narancsméz érkezik. Az utóbbiaktól azonban ne várjuk az eredeti gyümölcs ízét: nem hiba, ha például a narancsméz nem emlékeztet minket az ismert déligyümölcsre.  

Olcsó méznek…
Bár a mézek ára nem emelkedett nagyon az utóbbi években, olcsónak éppen nem mondhatók. A népszerű magyar mézek közül az akác az egyik legdrágább, azonban a megfázásos betegségekre legkiválóbb hárs és gesztenyemézek ára még ezeket is meghaladja kicsivel. A szakértő mindenesetre azt javasolja: óvakodjunk a túlságosan olcsó mézektől, mert ezek eredetisége legalábbis kétséges lehet. 

Zárszalaggal tájékozottabban
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezette be a méz-zárszalagot azzal a céllal, hogy tájékoztassák a vásárlókat, melyek a biztosan természetes és magyar eredetű mézek. A zárszalagot az a természetes vagy jogi személy használhatja, aki vagy amely szerződést köt a zárszalag tulajdonosával, az OMME-vel. Ezzel aláveti magát az ellenőrző vizsgálatoknak, és vállalja azok következményeit. A zárszalagon található hologramos egyesületi embléma garantálja, hogy valóban az  általuk kibocsátott zárszalag került az üvegre. Mint az Egyesület szakértőjétől megtudtuk: öt éve végzik az üzletekben a zárszalagos mézek szúrópróbaszerű minőségi vizsgálatát. A mintákat uniós akkreditált mézlaboratóriumban vizsgáltatják meg. Ha kiderül, hogy valaki hamisított vagy nem hazai mézet tölt az üvegbe, akkor nem kapja meg a zárszalag használati jogát, ha pedig már megvan neki, akkor az visszavonásra kerül. Mivel a zárszalag alkalmazása nem kötelező, annak hiánya nem jelenti azt, hogy a méz nem természetes vagy nem magyar. A hazai méhészek piaci pozícióinak erősítésére az egyesület – kizárólag a tagok által alkalmazható – szabványüveget is meghonosított, amely rövid néhány hónap alatt igen kapós lett a termelők körében.

Minden méh követhet el hibát
Mézet azonban nem kizárólag az üzletekben árusítanak, vásárokon és piacokon alkalmi árusok kínálják portékájukat. Az sem egyedi eset, hogy hobbiméhészek szűk körben, ismerősöknek, barátoknak értékesítik a termést. Vajon ezeknek a mézeknek a minőségére van-e garancia? Fazekas Gyula, a Magyarországi Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke szerint ilyenkor csak a termelő gondosságában bízhatunk. De minden jóakarat és gondosság mellett itt is előfordulhatnak hibák. Hibázhat a termelő, és hibázhat a méhecske, amely begyűjtheti a környezetében levő szennyező anyagokat is. Még a bioméz is lehet problémás, mert a méh öt kilométeren belül bárhová elmehet. A jó minőségű méz voltaképpen nem különbözik lényegesen a bionak mondott terméktől. 

Arányos bírságok
A kistermelőnek – nemcsak nálunk, hanem nyugaton is – sokkal kisebb az esélye, hogy beleesik egy vizsgálatba, mint a nagyvállalkozónak. Ha netán mégis, akkor lényegesen kevesebbet veszthet rajta. A kiszabható bírság összege ugyanis az árbevételtől függ. A nagy cégeket igencsak „hazavághatja” a bírság, az erkölcsi veszteségről nem is beszélve. A bolti méz drágább, mint a termelői. A különbség kizárólag az áfa, a kereskedelmi árrés, és a vizsgálatok költségeiből adódik.     

Bizalom
A méz bizalmi termék. Nincs ok arra, hogy a bolti mézekkel szemben a vásárlásnál előnyben részesítsük a termelőit. Itt is, ott is lehet hiba, csakhogy a boltokban kapható termékek esetleges hibáit jóval nagyobb eséllyel „leplezik le”, mint a piacozókét. Ráadásul mivel egyre precízebbek a vizsgáló műszerek, most tized-századannyi antibiotikum jelenlétét is képesek kimutatni, mint akár néhány évvel ezelőtt. 

Biomézek
Van egy vásárlói réteg, amely tudatosan törekszik az egészséges táplálkozásra, az ő körükben évszaktól függetlenül divat a mézfogyasztás. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy egyre többen keresik a biomézeket. Ezeket eleinte főleg bioboltokban, gyógynövény szaküzletekben és egyes gyógyszertárakban árusították. Az utóbbi időben azonban megnőtt irántuk a kereslet, ezért már a nagy áruházláncok polcain is megtalálhatók. A magyar bioméz termelés legnagyobb része azonban exportra megy, mert itthon még mindig sokkal kevesebbet fogyasztunk belőle, mint például Németországban, ahol a bio aránya nem kevesebb, mint 20-25 százalék. A bioméz-termelő célja az, hogy a termék maradjon meg élőnek. Lényeges, hogy a növényt megvédjék a betegségektől, a méhek egészségének megőrzéséhez pedig ne antibiotikumokat, hanem természetes anyagokat használjanak. A bioméz lényege az, hogy a méheket egészségesen tartják. Fontos még a méz helyes kezelése. 

Méz és allergia
A mézek vitathatatlanul legegészségesebb táplálékaink közé tartoznak, sajnos azonban sokan nem élvezhetik áldásos hatásait, mert egyes emberekben a mézek allergiás reakciót is kiválthatnak. Nemcsak a méhészeti termékek közé sorolt virágporral ajánlott az óvatosság a pollenallergiásoknak, hanem a mézekkel is. A nektárgyűjtés közben ugyanis a virágpor-szemcsék a méhek testére tapadnak, és a kaptárban a lépekbe kerülnek, így a mézek érése alatt a pollentartalom koncentrálódik. Az egy évesnél fiatalabb gyerekeknek egyáltalán ne adjunk mézet, mert a botulizmust okozó baktériumok spóráit tartalmazhatják. Az éretlenebb immunrendszerű kicsik számára ezek komoly veszéllyel is járhatnak.